Varga Nikoletta
+36-70 779-3990

Legyek vegetáriánus?! 1. rész

Vegetáriánus táplálkozásSzerencsére már egyre ritkábban, de még így is gyakran szegezik nekem a kérdést: “Te vega vagy? És akkor mit eszel? Répán és salátán élsz?” Az idősebb generáció tagjai pedig fejcsóválva teszik hozzá, hogy ez egészségtelen, mert betegségekhez vezet… Ma már csak mosolygok, és nem kezdem el kifejteni, hogy számomra a húsmentesség nem valami hóbort, különcködés, hogy felhívjam magamra mások figyelmét, hanem egyszerűen életforma. Édesanyámék elmondása szerint kislánykoromban döntöttem úgy, hogy köszönöm, de a továbbiakban mellőzném a húst a tányéromról. Persze ezt sokáig csak több-kevesebb sikerrel értem el, lévén, hogy erőteljes szülői nyomás alatt álltam ;-)…

Miért lesz valaki vegetariánus?
Számtalan oka lehet, hogy valaki vegetáriánussá válik, pl. hogy nem szereti a húst. Megint mások azért hagynak fel a húsevéssel, hogy egészségüket megőrizzék, hozzáteszem az Ő számuk egyre növekszik az elmúlt években. A vegetáriánusok döntő többsége erkölcsi, etikai okokból nem eszik húst, kerülve az állati életek kioltását. Az én személyes nézetem  – amellett, hogy egész egyszerűen nem ízlik az íze -, ha meg lehet élni húsevés nélkül, akkor nem indokolt húst enni, figyelembe véve a “nem-ártás” szellemét. Bár hozzáteszem, a keleti gyógyászatot figyelembe véve ez ún. alkati kérdés is, tehát valakinek kimondottan “szükséges” húst fogyasztani, hogy megtartsa egyensúlyát.

A táplálkozási ideológiák és az ellentmondásos diéták dzsungelének minden nehézsége mellett még igencsak könnyen egyetértésre juthatunk a fajnak megfelelő táplálkozás témáját illetően. Gyakorlatilag valamennyi ember embernek érzi magát, és úgy is akarnak táplálkozni, mint az ember, és nem úgy, mint az őzek, a halak vagy a tigrisek.

Vajon mi az “emberhez méltó” táplálkozás? Véleményem szerint ez szorosan összefügg az emberi lét eltérő definícióival. Sokan a ragadozót vélik felismerni az emberben, míg mások inkább angyalnak látják, és égi mannával, gyümölcsökkel, bogyókkal – amiket a bőkezű természet magától ad – táplálnák, csak hogy a két végletet említsem.
Tovább szőve e dilemma fonalát úgy gondolom, hogy érdemes kiindulni a matéria síkjáról. Az ember – tekintve fogazatát – mindenevő, tehát sokféle táplálkozási módot követhet. Hiszen vannak tépőfogaink, az úgynevezett szemfogak, amelyek igen szerény méretűvé fejlődtek vissza. Számukat tekintve az őrlőfogak jelentős fölényt könyvelhetnek el maguknak a metszőfogakkal szemben. Milyen szép a magyar nyelv: őrlőfogak… Képesek vagyunk megfelelően megőrölni – elsősorban – a gabonát. Metszőfogaink leharapják a falatot, majd “malmunk” megőrli.
Minden magaskultúrának volt gabonaféléje, ami táplálkozásuk alapját képezte. Az indiaiak és sok más keleti kultúra már a múltban a rizs mellett tette le a voksot. Az egyiptomiak a búzát kedvelték, a germánok a zabot részesítették előnyben, az indiánok a kukoricát voltak képesek megtermelni.
Persze nem szabad elfelejtkeznünk arról sem, hogy ezt az időszakot megelőzte egy olyan kor – ti. a jégkorszak, ahol aligha nőhetett növényi táplálék a mi szélességi fokainkon  -, amikor őseink a húsfogyasztást részesítették előnyben, mert ahhoz jutottak hozzá, és segítségével voltak képesek túlélni a hideg időszakokat.
Kanyarodjunk vissza a mindenevő fogazathoz. Úgy tűnik, hogy az embert arra teremtette a JóIsten, a Sors – vagy mindenki gondolja ide, amiben hisz -, hogy húst is fogyasszon. Nem kizárólag a fogazatunk az, ami erre utal, hiszen, ha összehasonlítjuk az ember és bizonyos állatok testhosszát – vagy inkább a gerincoszlopot – a bél hosszával, akkor az derül ki, hogy az ember valahol a disznók – bármilyen kínos is lehet ez egyeseknek   – és az őzek között helyezkedik el. A sertés is növényevő, de időnként fogyaszt húst, mint pl. kukacot, cserebogárpajort, és még amihez hozzájut.
Egy másik érv, ami a növényi táplálékfogyasztást helyezi előtérbe az az, hogy képesek vagyunk a keményítőt megfelelő enzimekkel glükózzá lebontani, ami a növényevők egyik tulajdonsága. Vannak izzadságmirigyeink, mint sok növényevőnek. Ezzel szabályozzuk hőháztartásunkat. Bár az is tény, hogy emésztőrendszerünk nem képes megbirkózni olyan óriási mennyiségű zölddel, mint pl. a tehéné.
A ragadozók képesek C-vitamint előállítani emésztőrendszerükben, amit mi nem. Ami viszont szintén tény, hogy hasonlóan a ragadozókhoz, mi sem vagyunk képesek B12-vitamin előállítására. Vagy csak MÁR nem vagyunk képesek? A XX. században több kutatás irányult már arra, hogy hogyan lehetséges az, hogy Új-Guinea lakosságánál B12-vitamin hiánynak még csak a nyoma sem tapasztalható. Bár semmiféle állati terméket nem fogyasztanak. Arra a feltételezésre jutottak a kutatók, hogy a B12-vitamint (is) nyilvánvalóan bélbaktériumok állítják elő, és a vastagbélből jut a vérbe és a nyirokrendszerbe.
Bizonyos aminosavakat, valamint néhány zsírsavat mindenképpen fel kell vennünk, kívülről kell bejuttatnunk, ezeket emiatt “esszenciálisaknak” is nevezzük. Az ember elméletileg életben maradhatna szénhidrátok nélkül, mivel ezeket képes előállítani a fehérjéből, bizonyos esszenciális zsír- és aminosavak nélkül viszont nem tud meglenni.
Talán úgy történt, hogy mi egykor zömében növényevőként indultunk, akár a csimpánzok, amelyek genotípusa 2% kivételével megegyezik a miénkkel. Aztán nagy valószínűséggel a változó éghajlat okozta “szükségből” átvedlettünk mindenevőkké…
Mint korábban említettem, a vegetáriánus étrend választásának oka lehet vallási, egészségügyi, ökológiai, de egyre nagyobb számban az egészségesebb táplálkozás iránti igény miatt próbálják ki a vegetarianizmust, mint irányzatot. Kétségtelen tény, hogy követői körében kisebb a szív- és érrendszeri, a daganatos megbetegedések, a magas vérnyomás, az elhízás és az epekő előfordulása, mint a népesség átlagában. (Erről bővebben a Kína tanulmány c. könyvben olvashatsz, ajánlom figyelmedbe.) Ez elsősorban annak köszönhető, hogy a vegetáriánus étrend bőségesen tartalmaz vitaminokat, ásványi anyagokat, élelmi rostot és csak kevés telített zsírt és koleszterint. Azonban a betegségek előfordulási arányait nézve nem mutatható ki különbség a vegetáriánusok és a kiegyensúlyozott vegyes táplálkozást követők között.
A vegetáriánusok között végzett vizsgálatok során a krónikus megbetegedések esetén található alacsonyabb halálozási és megbetegedési mutatók tanulmányozásánál figyelembe kell venni, hogy ezek az eredmények nemcsak a táplálkozási szokásoknak, hanem a megváltozott életmódnak: dohányzás, alkohol, kávé, drog mellőzésének, és a megfelelő testmozgásnak együttesen köszönhető.
Az első modern kori Vegetáriánus Társaság 1847-ben, Angliában alakult meg. A Magyarországi Vegetáriánus Egyesületet (később Magyar Vegetárius Egyesület) 1883-ban hívták életre, amely egészen 1948-ig csodásan működött, amikor is csírájában elfojtottak minden ilyen jellegű tevékenységet (értsd: természetgyógyászati irányzatok gyakorlása).

Vegetáriánus táplálkozásAz ok, amiért belekezdtem ebbe az írásba az az, hogy a vegetáriánus irányzatokat áttekintsük, letisztázzuk, mert tapasztalatom szerint óriási félreértés leledzik eme területen.
•    Szigorú vegetáriánus vagy vegán étrend
A vegetarianizmust következetesebben megvalósító gyakorlat. A vegánok nem fogyasztanak – és lehetőség szerint az élet más területein sem használnak – olyan termékeket, amely az állatoknak fájdalmat, szenvedést és halált okoz, így sem megölt állatok húsát, sem állatoktól elvett tejet, tojást és méhészeti termékeket nem fogyasztanak. Továbbá kerülik az állatokon kísérletezett kozmetikumokat, vegyszereket, állati eredetű ruhaanyagokat (bőr, szőrme, gyapjú, toll) stb.
•    Ovo-vegetáriánus
Hústerméket nem, de tojást fogyaszt. A tojásról való lemondás okai között szerepel az a szemlélet, hogy a tojás egy “potenciális élet”, és mint ilyet, nem szükséges elvennünk. Továbbá a tojás elvétele sérti a “ne lopj” parancsolatot. További tojásellenes érv, hogy az állattartás gyakorlata sérti a jó ízlést és az erkölcsöt, a tojástojó állatok méltatlan körülmények között vannak kihasználva… És mi a helyzet a megtermékenyítetlen tojással, amelyet néhányan “vegetáriánus tojás”-nak is neveznek? Többen azon az állásponton vannak, hogy a megtermékenyítetlen tojás egy be nem teljesedett életformát képvisel, a hatása éppen olyan negatív, mint a megtermékenyítetté. Eltompítja a szellemet és lángra lobbantja a szenvedélyeket. A Szentek és a bölcsek időtlen idők óta figyelembe veszik ezeket a tényeket, és csak szattvikus ételeket fogyasztanak, mert a lelki fejlődést ez segíti elő legerőteljesebben.
•    Lakto-vegetáriánus
Húst, tojást nem, de tejtermékeket fogyaszt.
•    Ovo-lakto vegetáriánus
Csak a húsételeket nem fogyasztja, tejterméket, tojást és egyéb állati eredetű termékeket (pl. méz) igen. No, ebbe a kategóriába tartoznék én is…
•    Szemivegetáriánus
Csirkehúst és halat alkalmanként, továbbá tejterméket és tojást fogyaszt.

Milyen lehet a vegetáriánus étkezés?
•    Nyerskosztos
Hőközlő műveletek nélküli vegán étrend. Az ételeket csak nyersen vagy áztatva fogyasztják, mindenfajta sütés, főzés, párolás nélkül. Étkezésüket leginkább zöldségek, gyümölcsök teszik ki. (Többen úgy tartják, hogy a nyers ételek megemésztése nagyon sok energiát igényel a szervezettől, s a legtöbb ember emésztése nem alkalmas a hosszú távú kizárólagos nyers ételek feldolgozására, mivel a gyomornak előbb össze kell hangolnia az ételek rezgéseit, majd “meg kell főznie”, azaz fel kell melegítenie a megfelelő hőfokra, hogy utána megemészthesse azt.)
•    Makrobiotikus
A makrobiotika filozófiai forrása a Taoizmus, amelynek egyik legfontosabb tétele a kozmikus energia áramlásának törvényszerűsége. Eszerint itt a Földön a jin és a jang erő ural miden jelenséget: ez a két egymással ellentétes, szembenálló, ugyanakkor egymást kiegészítő energia hoz létre, teremt és tart fenn minden Létezőt. Így az emberi szervezet energiaegyensúlyát is a jin és a jang típusú kozmikus energia áramlásának harmóniája tartja fenn. A jin és a jang elemek dinamikus egyensúlyát a mindennapokban legjobban a gondosan kiválasztott jin és jang típusú élelmiszerek fogyasztásával biztosíthatjuk. A helyes étkezéssel rendet és egyensúlyt tudunk teremteni életünkben, megőrizhetjük egészségünket, és fejleszthetjük lelki és szellemi dimenzióinkat is.
Elsősorban az évszakoknak megfelelő, az adott térségben termeszthető gyümölcsöket, zöldségeket ajánlja. Nem javasolja a finomított élelmiszereket. A táplálékok közül az étrendben 50-60%-os arányban szerepelnek a teljes értékű gabona magvak, 20-30%-ban az adott területre jellemző zöldségek, főleg párolva, 5-10%-ban hüvelyesek. A 10 fokozatú táplálkozási rendben a sort a gyümölcsök és olajos magvak zárják. Az irányzat követőinek célja a hagyományos táplálkozástól eljutni a legmagasabb fokozatig, amikor csak magvakat és gyógyteákat fogyasztanak. Én úgy tartom, hogy a hozzátartozó szellemiség, filozófia elsajátítása nélkül akár veszélyes is lehet…
•    Natúr konyha
Tartósító- és növényvédő szerektől, mesterséges adalékanyagoktól mentes.

Vegyük sorba – a teljesség igénye nélkül -, hogy milyen előnyei vannak a vegetáriánus táplálkozásnak, de ezt már a következő részben!

 

Varga Nikoletta