Varga Nikoletta
+36-70 779-3990

Legyek vegetáriánus?! 2. rész

vegetáriánus Az előző részben végigvettük a vegetáriánus irányzatokat, most pedig  – a teljesség igénye nélkül – pillantsunk rá, milyen előnyei vannak a vegetáriánus táplálkozásnak!

A vegetarianizmus egészségre gyakorolt hatása
A vegetáriánus életmód (írásom első részében utaltam arra, hogy az étrenden kívül fontos szempont, hogy a vegák jellemzően nem dohányoznak, nem isznak alkoholt és kávét, vagy csak mértékkel, nagyobb figyelmet fordítanak az aktív mozgásra, valamint a pihenésre és az önfejlesztésre) csökkenti egyes krónikus megbetegedések előfordulási gyakoriságát, javíthatja a várható élettartamot. Kevesebb az elhízás, a magas vérnyomás, a szív- és érrendszeri megbetegedés, az epe- és vesekövesség, a diabétesz és egyes daganatos betegségek (vastagbélrák, emlőrák, tüdőrák). A vegetáriánus konyha fontos jellemzője az is, hogy a minőségi(!) élelmiszerek, nyersanyagok feldolgozása, az ételek elkészítése során a lehető legkíméletesebb eljárásokat alkalmazzák.
Húsmentes étkezéskor az emésztésre fordított energia egy része felszabadul, a méregtelenítés hatékonyabb, az alvásigény csökken. A mentális teljesítőképesség javul, a szellemi állapot tisztább lesz, az idegrendszeri állapot stabilizálódik.

Itt egy pillanatra meg kell állnunk, és szemügyre vennünk egy fontos tényt! A fenti kijelentések kizárólag azokra a vegetáriánus életmódot követő egyénekre lehet igaz, akik szem előtt tartják a teljes értékű táplálkozást, tehát a “puding-vegetáriánizmus” követőire nem. Hogy mit is jelent ez a kifejezés? Többek, akik áttérnek a vegetáriánus táplálkozásra, csak arra fókuszálnak, hogy semmiféle hússal és húsféleséggel ne érintkezzen ételük. Így gyakran áttérnek a sütemények-, fagylaltok-, édességhegyek és a pékáruk birodalmába, és ezzel a változtatással hátráltatják egészségüket. (A “hogyan” kérdésről – terjedelem miatt – ebben a bejegyzésben nem áll módomban írni.)

Környezetvédelmi előnyök
A Föld védelme érdekében sokat tehetünk, ha nem fogyasztunk húsételt. Az ózonréteg vékonyodására, az üvegházhatásra, globális felmelegedésre nagymértékben káros hatással van az állatok (főként szarvasmarha, sertés és baromfi) tartásával kapcsolatosan keletkező gázok.

Társadalmi előnyök
Az a vízmennyiség, amit az élelmezésre nevelt állatok itatásához használnak elég lenne ahhoz, hogy a Földön egyetlen embernek se kelljen ivóvíz hiányában meghalnia.
Amennyiben azt a területet, amelyen a szarvasmarha, sertés és baromfi részére megtermelt takarmányt termelnek arra használnák, hogy emberi fogyasztásra alkalmas növényeket termesszenek, akkor minden embernek lenne elegendő élelmiszere. Jelenleg minden 6. percben éhen hal valaki a Földön.

Nem szabad megfeledkeznünk a vegetáriánus táplálkozás veszélyeiről sem!
Az egyik “mumus” a fehérjeszükséglet fedezése szokott lenni, hogy vajon elegendő jut-e be a húsmentes táplálkozás során. Ez esetben a legfontosabb az esszenciális aminosavak megfelelő mennyiségben és arányban történő bejuttatása a szervezetbe. A növényi fehérjék esetében néhány esszenciális aminosav hiányzik, vagy olyan kis mennyiségben szerepel az emberi szervezet számára szükségeshez képest, hogy nem nevezhető teljes értékű fehérjeforrásnak. A sokáig teljes értékűnek kikiáltott szójafehérje is metionin hiányos – ráadásul egyre gyakrabban génkezelt és a hölgyek inkább csak a menopauza után fogyasszák.
A lakto- illetve ovo-lakto, valamint a szemivegetáriánusok esetében a megfelelő fehérjeminőséggel és mennyiséggel nem szokott gond lenni. A szélsőségesebb irányzatok: gyümölcsevők, nyerskoszton élőknél, valamint a nem megfelelően összeállított szigorú vegán étrenden lévőknél hosszú távon jelentkezhetnek a fehérjehiány okozta betegségek. A növények megfelelő párosításával, változatos felhasználásával a vegán típusú étrend is összeállítható úgy, hogy a szükséges esszenciális aminosav bevitel egy időben és megfelelő arányban kerüljön a szervezetbe. Ennek feltétele az étrend szakszerű összeállítása, hiszen fontos, hogy az illető tisztában legyen a párosítással, aminek a lényege, hogy az adott nyersanyag limitáló aminosava a vele párba kerülő nyersanyagban szerepeljen.
Kiegyensúlyozott aminosav-bevitel biztosítható, ha a következő nyersanyagokat egy étkezésen belül fogyasztjuk el, nézzük néhány példát:
•    teljes kiőrlésű búza + hüvelyes + mogyoró
•    barna rizs + hüvelyesek
•    kukorica + hüvelyesek
•    kukorica + szója (a szója gyakori fogyasztását nem pártolom)
Ha biztosra szeretnénk menni, hogy szervezetünk minden aminosavhoz hozzájusson, akkor érdemes az alábbi aminosav (növényi fehérje) források közül válogatni, akár felváltva fogyasztani: algák, chia mag, virágpor, méhpempő, amaránt, quinoa, zab, köles, szójabab és egyéb hüvelyesek csírája, fermentált szójakészítmények, tönkölybúza, kamut. Az utóbbiak fogyasztása is leginkább csíráztatva ajánlatos.
Az aminosavak hasznosulásához, beépüléséhez megfelelő energia bevitelére is szükség van.

Híres sportolókat lehetne felsorakoztatni, akik komoly teljesítményeket értek el az adott területen, mégsem fogyasztanak húst. Hamarosan róluk is olvashattok.
A másik, amin érdemes elgondolkozni, hogy a kizárólag vagy túlnyomórészt növényi eredetű táplálékokban is előfordulnak ártalmas anyagok akkor is, ha biotermelés útján állították elő azokat. Ezen kívül számolni kell azzal, hogy napjainkban a zöldség- és gyümölcstermesztés már nem biztosítja azokat a feltételeket, mint régebben. A talaj minősége romlott, az ártalmas ipari szennyeződések (talajvíz, folyók vizei, műtrágyázás, növényvédő szerek használata, levegő szennyezettsége) károsan hatnak minden Földi létre.
A növények több-kevesebb nitrátot tartalmaznak attól függően, hogy a talajt milyen mértékben kezelték nitrogéntartalmú műtrágyával. Egyes növények különösen hajlamosak a nitrát felhalmozására (pl. sóska, paraj, sárgarépa, retek, cékla, zeller, karalábé)

A fenti írással arra próbáltam rávilágítani, hogy az ember és lánya sokféle táplálkozási módot követhet. Többek között azzal is kiemelkedik az állatvilágból, hogy tudatosan eldöntheti, mivel táplálkozzon.
Dönthet úgy, hogy bizonyos magasabb etikai szempontból nem eszik meg mindent, amit amúgy képes lenne elfogyasztani. Például nem fogyasztja el a fejlett központi idegrendszerrel rendelkező – és ilyen módon érzékeny -, intelligenciában és szenvedés-képességben hozzánk oly hasonló élőlényeket: az állatokat.
Dönthet úgy, hogy nem okoz szenvedést élőlény-társaira étkezése érdekében. Ugyanakkor eme döntésével nem veszélyezteti saját magát, mert tekintve az ember biológiai adottságait, növényekből és tejtermékekből tökéletesen, hiánymentesen és egészségesen lehet élni.
Többé-kevésbé bő 36 éve élek húsmentesen, de úgy vélem, hogy soha senkit nem állt szándékomban “megtéríteni”, meggyőzni, hogy ez a legtökéletesebb út az egészség felé. Soha nem voltam “harcos vegetáriánus”, nem szerettem megbélyegezni senkit azért, mert nem “vegi”. Most sem ez a célom, sőt! Ám, ha Valaki közületek úgy dönt, hogy – akár csak próbaképpen – felhagy a húsevéssel, annak nagy szeretettel gratulálok…
Hiszem, hogy mindenkinek a saját teste érzésén keresztül kell eljutnia egy olyan pontra, hogy esetleg azt mondja: Vegetáriánus leszek! Tehát senkit ne az vezessen, hogy megfeleljen egy bizonyos ideálnak. Az egészségi, gazdasági és erkölcsi megfontolásokon túl a vegetarianizmusnak létezik egy magasabb, lelki dimenziója is, amely segít kifejleszteni Isten felé irányuló természetes méltánylásunkat és szeretetünket.

Fontos megjegyzés! Konzultációim során – ahol a keleti gyógyászat javaslatait is szem előtt tartom –  több olyan vegetáriánus, vagy vegán életmódot  folytatóval találkoztam, akiket rá kellett beszélnem a hús és az állati eredetű fehérjék fogyasztására, mert az adott pillanatban állapotuk ezt igényelte.

Varga Nikoletta